2013. évi CLV. törvény- támogató kirendelése, támogató feladata, hivatásos támogató, nyilvántartás vezetésével kapcsolatos főbb rendelkezések.
A törvény alkalmazásában „támogatott döntéshozatal” a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény Második Könyv Második Rész IX. Címe szerinti cselekvőképességet nem érintő, az érintett személy önrendelkezését és jogainak védelmét szolgáló jogintézmény.
Ki kérheti?
Támogató kirendelését a támogatott személy a lakóhelye, ennek hiányában a tartózkodási helye szerinti illetékes járási hivatal járási gyámhivatalánál kérheti.
Mikor kerülhet sor rá? Mit jelent?
Ha a nagykorú személy ügyei intézésében, döntései meghozatalában belátási képességének kisebb mértékű csökkenése miatt segítségre szorul és emiatt támogató kirendelését kéri. A támogató kirendelése nem érinti a támogatott személy cselekvőképességét, a támogató nem dönthet a támogatott személy helyett, a döntéseket a támogatott személy hozza meg, ő tesz jognyilatkozatokat. A támogató jelenlétével és tanácsaival segíti a támogatott személyt a döntései meghozatalában. A támogatót a gyámhatóság határozatlan időre rendeli ki, de a kirendelés szükségességét 5 évente felülvizsgálja. Támogatóként legfeljebb 2 személy rendelhető ki.
A gyámhatóság a támogatót a támogatott személy kérelmére vagy a bíróság megkeresése alapján, általános jelleggel vagy meghatározott ügycsoportokra rendeli ki.
Ki lehet támogató?
Támogatói feladatokat a támogatott személlyel bizalmi viszonyban levő családtag, ismerős személy látja el, ennek hiányában a támogatott személy hivatásos támogató kirendelését kérheti.
Ki nem lehet támogató?
Milyen alapelvek mentén kell a támogatónak eljárnia?
Mik a támogató feladatai?
A támogatott személy kérelmére, a támogató jelen lehet azoknál a közigazgatási, polgári és büntető eljárási cselekményeknél, amelyekben a támogatott személy érintett, és vele az eljárási cselekmény rendjét meg nem zavaró módon egyeztethet. Jelen lehet a támogató a támogatott személy jognyilatkozatának megtételekor, és tanácsaival, tájékoztatásával a támogatott személy jognyilatkozatának megtételét elősegítheti. A támogató a segítségét, tanácsát szóban, személyes jelenlétével nyújtja, azonban a támogatott személy kérelmére vagy a gyámhatóság felhívására írásba kell foglalnia, hogy miben segítette és milyen tanáccsal látta el támogatottját.
Mikor szükséges hivatásos támogató kirendelése?
A hivatásos támogató kirendelésére akkor kerül sor, ha nincs olyan, a támogatott személy által megjelölt személy, akit támogatóul ki lehetne rendelni, és a támogatott személy egyetért hivatásos támogató kirendelésével. Hivatásos támogató az a cselekvőképes, büntetlen előéletű személy lehet, aki a hivatásos támogatókra vonatkozó képesítési előírásoknak megfelel és vele szemben nem állnak fenn a „hagyományos támogatóknál” is megjelölt kizáró okok. A hivatásos támogatót a szociális és gyámhivatal foglalkoztatja. Hivatásos gondnoki feladatokat ellátó személy is elláthat hivatásos támogatói feladatokat. Egy hivatásos támogatónak 30-45 támogatottja lehet.
2:38. § [A támogató kirendelése]
(1) A gyámhatóság az egyes ügyei intézésében, döntései meghozatalában belátási képességének kisebb mértékű csökkenése miatt segítségre szoruló nagykorú számára, annak kérelmére – cselekvőképessége korlátozásának elkerülése érdekében – támogató kirendeléséről határoz.
(2) Ha a cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezési perben a bíróság úgy ítéli meg, hogy a cselekvőképesség részleges korlátozása sem indokolt, de az érintett személy meghatározott ügyei intézésében belátási képességének kisebb mértékű csökkenése miatt segítségre szorul, a gondnokság alá helyezés iránti keresetet elutasítja, és határozatát közli a gyámhatósággal. A támogatót a bíróság határozata alapján az érintettel egyetértésben a gyámhatóság rendeli ki.
(3) A támogató kirendelése a nagykorú cselekvőképességét nem érinti.
A támogatott döntéshozatal a gondnokság alternatívája. Több formában létezik a világon, valamennyi esetében közös az, hogy a támogatott döntéshozatal igénybevétele önkéntes, nem érinti a személy cselekvőképességét, és egyénre szabott segítséget biztosít. További jellemzője, hogy a támogatott döntéshozatalban résztvevő két személy, a támogatott és a támogató között bizalmi kapcsolat van, vagy alakul ki.
1. Ki, mikor, hol kezdeményezheti?
(Ptk. 2:28.§)
Az eljárás bármikor megindítható az ügyfél kérelmére vagy hivatalból.
Gondnokság alá helyezést a bíróságtól kérheti:
A kereset megindítását az illetékes gyámhivatalnál kezdeményezheti:
Ha a gondnokság alá helyezés szükségességéről a gyámhatóság tudomást szerez, a gondnokság alá helyezési eljárást meg kell indítania, ha ezt az arra jogosult személyek az erről történő tájékoztatást követő hatvan napon belül sem teszik meg.
Gondnokság célja:
Fontos garanciális szabály, hogy a cselekvőképesség korlátozását elrendelő, azt fenntartó vagy módosító ítéletében rendelkezni kell a gondnokság alá helyezés kötelező felülvizsgálata iránti eljárás megindításának időpontjáról, amely részleges korlátozás esetén nem lehet későbbi, mint az erről szóló ítélet jogerőre emelkedésétől számított öt év, teljes korlátozás esetén pedig az ítélet jogerőre emelkedésétől számított tíz év
Gondnokság alá helyezni valakit – csak a törvényben meghatározott egészségügyi ok alapján – pszichés állapotra, szellemi fogyatkozásra vagy szenvedélybetegségre hivatkozva – lehet, és – csak abban az esetben, ha ezen ok miatt nem képes érdekeiknek megfelelő döntést hozni, illetve érdekeinek megfelelően cselekedni. 1 Vagyis a mentális betegség önmagában még nem alap a gondnokság alá helyezésre. Erre csak akkor kerülhet sor, ha ezen betegsége miatt nem képes ügyeinek megfelelő intézésére.
2. Mi történik az eljárásban?
A gondnokság alá helyezési eljárás menete:
Amennyiben indokolt és a jogszabályi háttér is megengedi a gyámhivatal ideiglenes gondnokot, illetve zárgondnokot rendelhet. A gondnok általános jelleggel vagy meghatározott ügycsoportokra kiterjedően a gondnokolt törvényes képviselője és vagyonkezelője. A gondnok a gyámhivatal folyamatos irányítása, felügyelete és ellenőrzése alatt áll.
Ideiglenes gondnok: Ptk. 2:26.§
(1) Azonnali intézkedést igénylő esetben a gyámhatóság ideiglenes gondnokot rendelhet annak a nagykorúnak, akinek a cselekvőképességét érintő gondnokság alá helyezése látszik indokoltnak, és személyének vagy vagyonának védelme zárlat elrendelésével vagy más módon nem lehetséges. Az ideiglenes gondnokot kirendelő határozat ellen nincs helye fellebbezésnek.
(2) A gyámhatóság az ideiglenes gondnokot kirendelő határozatában megjelöli, hogy az ideiglenes gondnok mely ügyekben vagy ügycsoportokban jogosult jognyilatkozatot tenni.
(3) Az ideiglenes gondnok tevékenységére egyebekben a gondnokra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
Zárgondnok Ptk. 2:25.§
Ha cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezés látszik indokoltnak, és az érintett személy vagyonának védelme sürgős intézkedést igényel, a gyámhatóság a vagyonra vagy annak egy részére zárlatot rendel el, és ezzel egyidejűleg zárgondnokot rendel ki. A határozat ellen nincs helye fellebbezésnek.
3. Van-e eljárási költsége, ha igen mennyi?
Pp. 311§ (6). bek. A gondnokság alá helyezés iránti perben a feleket jövedelmi és vagyoni viszonyaikra tekintet nélkül teljes költségmentesség illeti meg.
4. Mit kell csatolni az eljárásban?
Az ügyintézéshez szükséges dokumentumok:
Jegyzőkönyv felvételéhez:
A gyámhivatal a gondnok kirendelés előtt beszerzi a gondnokrendelés okául szolgáló bizonyítékokat:
A gyámhivatal a gondnokság alá helyezési eljárása során beszerzi a gondnokolt:
A gyámhivatal a gondnoktól – amennyiben számadásra köteles – bekéri a számadáshoz szükséges dokumentumokat:
A gondnokolt ingatlan vagyonának értékesítése előtt az ügyfél által benyújtandó dokumentumok:
5. Ki lehet gondnok? (Ptk. 2:31.§)
A bíróság által gondnokság alá helyezett személy részére a gondnokot a gyámhatóság rendeli ki. Gondnok lehet minden cselekvőképes személy, aki a gondnoki tisztséget vállalja. Nagykorú.
6. Ki az illetékes bíróság/hatóság?
Pp. 29.§, 305.§
306. § A gondnokság alá helyezési perben a korlátozottan cselekvőképes felperes, valamint az alperes teljes perbeli cselekvőképességgel rendelkezik.
Az a bíróság, amelynek területén az alperes lakik, mindazokban a perekben illetékes, amelyekre más bíróság kizárólagos illetékessége megállapítva nincs (általános illetékesség).
A gondnokság alá helyezési perre az a bíróság is illetékes, amelynek területén az alperes huzamosabb időn át bentlakásos szociális intézményben vagy fekvőbeteg-gyógyintézetben tartózkodik.
Ha a gondnokság alá helyezési pernek a fent említettek alapján nem volna illetékes belföldi bírósága, a perre a Pesti Központi Kerületi Bíróság illetékes.
Hatásköri és illetékességi szabályok:
Az eljárásra az a gyámhivatal illetékes, amelynek területén a cselekvőképességet érintő gondnokság alatt álló személynek, ideiglenes gondnokrendeléssel, zárgondnok kirendelésével, valamint gondnokság alá helyezési eljárással érintett személyek lakóhelye van.
Korlátozottan cselekvőképes az a nagykorú, akit a bíróság ilyen hatállyal gondnokság alá helyezett.
Cselekvőképtelen az a nagykorú, akit a bíróság cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett
Ügyintézés folyamata gyámhatósági eljárás során:
1.) A kérelem megérkezését követően a gyámhivatal vizsgálja a gondnokrendelés okát, szükségességét. Amennyiben a gondnokság alá helyezendő személy személyi és vagyoni érdekvédelme csak a gondnokság alá helyezéssel biztosítható, az eljárás során tisztázza, hogy a gondnokság alá helyezendő személynek van-e perindításra jogosult hozzátartozója (házastárs, egyenesági rokon, testvér). Ha van, de ezek nem kívánnak pert indítani, akkor a gyámhivatal indítja meg a gondnokság alá helyezés iránti pert.
2.) A per jogerős befejeződését követően meghallgatja azokat a hozzátartozókat, akik kirendelhetők gondnoknak. A gyámhivatal határozattal kirendeli a gondnokot, a gondnokolt vagyonát leltár alapján a gondnok kezelésébe adja. A gondnokot a tisztségével járó jogok és kötelezettségek e határozat kézbesítését követő naptól illetik meg, illetőleg terhelik.
3.) Az eljárásra irányadó ügyintézési határidő: A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. 33. szakasz (1) bekezdése értelmében az érdemi határozatot harminc napon belül kell meghozni. A határidő indokolt esetben egy ízben legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható.
4.) A városi gyámhivatal a döntést határozatba foglalja, melynek közlése postai úton történő kézbesítéssel történik, ellene a közléstől számított 15 napon belül a városi gyámhivatalnál előterjesztett, de a Közép-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatalának címzett, illetékmentes fellebbezéssel lehet élni.
7. Meg kell- e jelennie az érintettnek a tárgyaláson?
A tárgyaláson meg kell jelenni a sérült fiatalnak, a bíró megszólítja, és kérdéseket tesz föl neki. A felperesnek el kell mondania, miért kérte a gondnokság alá helyezést. A bíró a tanút is megkérdezi a gyermek állapotáról, önellátási képességeiről. (Tanú általában a másik szülő, vagy egyenes ági rokon.)
Az ideiglenes gondnok kinevezésére vonatkozó kérelem esetén nyilatkoztatja például a másik szülőt, majd kinevezi ideiglenes gondnoknak.
A bíró elrendeli az elmeorvosi szakértői vizsgálatot. Lehetőség van arra, hogy az igazságügyi szakértő az otthonában vizsgálja meg a fiatalt, ha állapota miatt a vizsgálaton nem tud megjelenni. Ezt az igényt jelezni kell.
Kitűzi a második tárgyalás időpontját. Jelezte, hogy az alperesnek ott már nem kell megjelennie.
Pp. 309.§ A gondnokság alá helyezés iránti perben az alperes személyes meghallgatása csak kivételesen indokolt esetben, különösen akkor mellőzhető, ha ismeretlen helyen tartózkodik vagy a meghallgatása más elháríthatatlan akadályba ütközik. Ha a személyes megjelenésre idézett alperes a tárgyaláson nem jelent meg, a bíróság elrendelheti az elővezetését, egyéb kényszerítőeszköz alkalmazásának azonban nincs helye.
A felperes a keresetétől az eljárás bármely szakaszában az alperes hozzájárulása nélkül is elállhat.
8. Meddig tart az eljárás?
Pp. 311.§ A gondnokság alá helyezés, valamint a választójogból való kizárás hatálya a gondnokság alá helyezésről rendelkező ítélet jogerőre emelkedését követő napon kezdődik. Az ítélet mindenkivel szemben hatályos.
Ha az alperes a gondnokság alá helyezés iránti per jogerős befejezése előtt meghal, a bíróság a pert megszünteti, és a perben esetleg már hozott ítéletet hatályon kívül helyezi.
